Az alábbi blogbejegyzés inspiráció lehet mindazok számára, akik betekintést szeretnének nyerni az írói kulisszák mögé, azaz kíváncsiak arra, hogy hogyan is zajlanak a könyvírást megelőző folyamatok, az ötletelés, illetve, hogy milyen lépések vezetnek el legvégül ahhoz, hogy később valóban összeállhasson az általunk elképzelt történet: M. L. Eperke számos izgalmas történetet mesélt azzal kapcsolatban, hogy hogyan is lépett az írói pályára, illetve, hogy mit is jelent számára az írás a mindennapokban. De nemcsak erről lesz szó a mai bejegyzésben, hiszen Eperke olyan érdekességeket is megosztott az olvasókkal, hogy miként sodorhatja egy kisgyerek színészettel kapcsolatos vágyálmát a könyves világ az írói pályafutás felé, vagy hogy mi is a teendő akkor, ha a legjobb ötletek vezetés vagy éppen fürdés alatt törnek ránk.
A továbbiakban tehát Eperke szemüvegén keresztül ismerhetjük meg az írás apró rejtelmeit és érdekességeit.
Mióta foglalkozol írással?
„14 éves koromban kezdtem el először írni, miután egy könyv nagyon megragadta a figyelmem. Annyira megtetszett, hogy folyamatosan az eredeti történetének újabb és újabb izgalmas kimenetelei jártak a fejemben és azon gondolkoztam, hogy egyszer én is szeretném megosztani másokkal a saját történeteimet. […] Inspirációt nyertem a könyvből és ez ösztönözni kezdett. Ekkor ragadtam először tollat és egy füzetbe írtam le a gondolataimat, később pedig anyukám gépén folytattam a történetírást. […] Idővel anyukám lecserélte a gépét, így minden történetem elveszett és nagyon szomorú lettem, talán ezért is tartottam sokáig szünetet az írással. Viszont amikor jó pár évvel később elkezdtem írni Az Ősi erők gyermekei legelső verzióját, akkor is pontosan emlékeztem arra a pillanatra, amit 14 évesen éreztem akkor, mikor először ragadtam tollat.”
Mi inspirál abban, hogy az írásodat megoszd a nagyközönséggel?
„Először a legjobb barátnőmnek, Pannának mutattam meg az írásomat és igazából az ő lelkesedése volt az, ami ösztönzött arra, hogy igenis merjem megmutatni másoknak is. Először egyébként rettentően féltem és azt gondoltam, hogy azzal, hogy elolvassák az emberek a könyvemet, kicsit „levetkőzöm előttük”. Hiszen beengedem az olvasókat a fejembe és így megismerik a belső gondolataimat, sőt, egyenesen belelátnak a fantáziámba. Viszont amikor először megmutattam Pannának a történetemet, nagyon tetszett neki, így bátorítani kezdett, ezáltal pedig erőre kaptam és úgy éreztem, hogy ha neki tetszik, akkor lehet, hogy másoknak is fog. […] Hihetetlen jó érzés volt a pozitív visszajelzés. Ekkor rájöttem, hogy szeretnék még olyan ehhez hasonló élményben részesülni, ahol újra így érezhetek. Ez motivált elsősorban abban, hogy megosszam az írásaimat a nagyközönséggel.”
Az alábbiakban @_mimibooks_ véleménye olvasható M. L. Eperke Az Ősi erők gyermekei c. könyvéről:
"Ha pár szóval kellene jellemeznem a könyvet, akkor azt mondanám, hogy egy szórakoztató, kissé misztikus olvasmány minek a szereplői könnyen megszerethetőek. Van benne fantázia az biztos. Szimpatikus volt Amélia személyisége és könnyen tudtam vele azonosulni, ugyanis én is jártam már hasonló cipőben mint ő. Lucienne-t és Damien-t a többi karakterrel együtt gyorsan megszerettem ahogy haladtam a fejezetekkel és a szálak elkezdtek kibontakozni, miközben a könyv misztikumának köszönhetően folyamatosan éreztem a késztetést, hogy olvassak. Ahogy haladtam a történettel, annál inkább kezdett ellenszenves lenni Roland. Olyannyira beszippantott az írónő által alkotott világ, hogy képtelen voltam letenni a könyvet és még többet és még többet akartam. Nagy meglepetésemre a kötetben illusztrációk voltak, melyek rendkívül sokat hozzáadtak az olvasási élményhez és gyorsan kedvenceim lettek, miközben segítettek elképzelni a világot és a karaktereket, amit az írónő, M. L. Eperke megálmodott. [...] A könyv M. L. Eperke első regényeként debütált és úgy érzem, hogy egy kellően szórakoztató könnyed olvasmányt sikerült ezzel letennie az asztalra. Alig egy nap alatt el is olvastam a kötetet ezért kíváncsian várom a könyv folytatását. [...] Mindenképp ajánlom a könyv olvasását, ha valami új és izgalmas ifjúsági fantasy-t keresel."
***
Miből meríted az ötleteket az íráshoz?
„A legtöbbször akkor szoktam ötletelni, amikor vezetek vagy fürdök. Utóbbi esetében többször volt már példa arra, hogy kiugrottam a kádból csak azért, hogy gyorsan leírjam egy-egy hirtelen beugrott ötletemet, aztán mindig visszamentem és nyugodtan folytattam a fürdést. […] Ha vezetés közben jut eszembe valami fontos, akkor a piros lámpánál benyomom a hangfelvétel gombot és felmondom a gondolataimat. […] Az ötleteim sokszor úgy jutnak az eszembe, hogy visszagondolok olyan könyvekre vagy sorozatokra, amiket régen szerettem és mérlegelem ezeknek a pozitív, illetve negatív elemeit. Ilyenkor általában beugrik egy olyan ötlet, ami más, mint a megszokott, inspiráló és újszerű. Ezeket mindig egyből leírom, ahogy az eszembe jutnak.”
Minden cselekményszálat előre megtervezel vagy hagyod, hogy a karakterek vezessék a történetet?
„Mivel Az Ősi erők gyermekei az első könyvem, nem volt kellő tudásom, illetve tapasztalom ahhoz, hogy tudjam, hogyan is kellene előre terveznem. Így kezdetben arra hagyatkoztam, ahogyan a történet és a szereplők vitték a szálakat. […] Minél többször írtam, ez a módszer annál inkább változott meg, hiszen tervezés nélkül egyrészt nagyon hosszú lett a szövegem – annyira, hogy Az Ősi erők gyermekei először több, mint 1000 oldalas lett –, másrészt mivel nem volt egy jó vázlatom, a cselekmény sem volt szerkezetileg jól felépített. Így ebből tanulva most már mindig előre megtervezem az egész történetet vagy könyvet, amit éppen írok.”
Mi a legjobb élményed az írással kapcsolatban?
„Ez egy nagyon jó kérdés, el kellett gondolkodnom a válaszon. Számomra talán az a legjobb része az írásnak, amikor eljön az a pont, hogy tényleg tudom, hogy mit szeretnék írni és átadni az olvasóknak. […] Nekem ugyanolyan izgalmas megírni 1-1 fejezetet, mint olvasni más történetét, hiszen minden alkalommal kíváncsian várom, hogy mi is fog történni a szereplőimmel. […] Sokszor kimondottan azért vágyom arra, hogy egy hosszú nap után hazaérjek, hogy végre megírhassam a soron következő fejezetet a könyvemből és teljesen elmerülhessek az írásban, miután beraktam a fülhallgatómat és előkészítettem a vizemet vagy a teámat. Számomra minden ilyen alkalom egy élmény.”
Sosem akadsz el az írásban? Ha mégis, mit teszel?
„Szerencsére azt kell mondjam, hogy nagyobb krízist még nem tapasztaltam. Olyan viszont előfordult már, hogy nem úgy haladtam, ahogyan szerettem volna. Ilyenkor sajnos mindig rájöttem arra, hogy ha számomra nem annyira izgalmas írni a történetet, akkor valószínűleg olvasni sem lenne olyan élvezetes, mint ahogyan én azt megálmodtam. […] Ilyenkor újra kell gondolnom mindent és meg kell változtatnom azt a cselekményszálat, ami miatt elakadtam. Át kell dolgoznom a szöveget, hogy újra izgalmas legyen, és ha ez sikerül, vagyis újra izgalommal tölt el, hogy írhatom a történetet, akkor tudom, hogy valószínűleg olvasni is ugyanilyen izgalmas lesz.”
Hogyan tudnád szavakba önteni azt az érzést, amit az írás során tapasztalsz?
„Régebben, amikor fiatalabb voltam, talán 13-14 éves, színésznő szerettem volna lenni. Sokszor különböző szcenáriókat, illetve történeteket találtam ki a fejemben és imádtam ezeket eljátszani. Mindig alig vártam, hogy elmenjek aludni, mert amikor lehunytam a szemem, elképzelhettem, illetve át is élhettem mindazt, amit kitaláltam és így elém tárulhatott a saját történetem. Azt éreztem, bárcsak egész nap aludhatnék, hogy újra és újra átérezhessem a történetem minden pillanatát. Amikor elkezdtem írni, akkor tudatosult bennem, hogy ha ezeket a történeteket papírra vetem, akárhányszor elolvashatom és akár másoknak is megmutathatom. […] Így összességében azt tudom mondani, hogy számomra az írás nosztalgiát nyújt, ezenkívül lehetőséget ad arra, hogy történetírás közben átéljem azokat a pillanatokat, amiket régen csupán a élhettem át. […] Amikor írok, sokszor annyira belemerülök a történetbe, hogy egy-egy megírt pillanat során kiráz a hideg.”
***
A következő heti blogbejegyzésben (07. 15-én) Eperke a könyvírás folyamatának rejtelmeibe vezet el minket. Addig is látogassatok el M. L. Eperke Instagram oldalára, hiszen már elérhetőek a @handmadebyjulievscott együttműködésével megvalósult, Az Ősi erők gyermekei inspirálta gyertyák, eper és menta illattal.
